St. Patrick Day

A Szent Patrik nap az ország egyik nagy ünnepe. Az mondjuk furcsa, hogy Amerikában 10x annyian ünneplik meg, mint Írországban, de attól még elvileg ír ünnep. Az is érdekes tény amúgy, hogy naponta átlagosan 5,5 millió korsó Guinness fogy a világon, ami március 17-én több, mint 13 millióra ugrik.

Mindenesetre jó ez az ünnep, mert majdnem március 15-én van, így kicsit úgy érezzük, mintha a szabadságharcot ünnepelnénk, csak kicsit boldogabban...és még a kokárda is hasonlít!

Itt Limerickben több napos ünnep volt. Vasárnap 16-án volt egy rezesbanda felvonulás és verseny. Elvileg 40 ezer ember volt kint, de szerintem jóval kevesebb csak. Másnap többen voltak, akkor talán voltak 40 ezren. A fő utcát lezárták és a világ minden tájáról érkezett katonazenekarok, illetve hasonló bandák masíroztak végig az utcán. Mondjuk a legtöbben a környékről jöttek, meg az USA-ból. Ez az USA kapcsolat nagyon megy itt. Sokan költöztek ki az évszázadok alatt, így ők nagyon szeretik az amerikai dolgokat.

Ők például amcsik voltak. Végül a versenyt is egy amerikai banda nyerte Massachusettesből. Itt meglehet nézni róluk egy videót: VIDEÓ.

Ezek meg ír bandák voltak.

Ez meg egy rosszcsont kisfiú. Ott ült mellettünk az apukája nyakában.

Ez itt az egyetlen spanyol banda volt. Elég nagy fiesztát nyomtak, talán ők is kapták emiatt a legnagyobb tapsot és végül a leglátványosabb banda kitüntetést is hazavitték. Róluk is van egy videó: VIDEÓ. Ez itt készült a verseny előtt a folyóparton.

Utána, mivel a hétvégén gond volt a sütőnkkel és semmit nem tudtunk főzni, elcsábultunk az egyik helyi kajáldába, ami persze, hogy amerikai volt:

Ez meg volt a menü. Nem volt sehol kiírva, de azt súgták az ismerősei a Katának, hogy ezt kérjük, mert ez diákoknak olcsó(bb). Két hamburger, két sültkrumpli és egy üdítő volt. Amúgy egész jó hely volt.

Másnap pedig Szent Patrik napja. Megbeszéltük a többiekkel, hogy megint kinézünk és keresünk egy jó helyet, mert rengetegen lesznek. Aznap viszont kicsit rosszabb idő volt, így végül nem lettek nagy tömegek, de voltak páran. Felvonulást ígértek...végülis az volt. Felvonult itt mindenki, csak éppen így annyira nem volt izgalmas. Mármint az elején elmentek a tűzoltók, a katonák, meg ilyen egységek, majd jött egy csomó zenekar (akiket már előző nap láttunk) és egy csomó iskola, meg sport klub. A lényeg csak annyi volt, hogy megmutassák, hogy nekik vannak iskoláik, meg sport klubjaik...jó-jó, de mégsem annyira kötött le minket 1 óra nézelődés után. Szóval a végét nem vártuk meg, elmentünk inkább futócipőt nézni Katának.

Ők még a felvonulás előtt jöttek, de kisgyerek korom óta szeretem a villogós autókat. Nínó! :)

Azt hiszem ezzel valami értelmi fogyatékos sportolókat hoztak. Itt lesz ugyanis a városban a "fogyimpia", vagyis a fogyatékosok írországi olimpiája, ahova csak önkénteseket keresnek, így nem fogok nekik dolgozni.

Őket már láttuk korábban.

Katona bácsik, meg tengerész bácsik és néni.

Rájuk remélem nem lesz szükségünk soha...

Ő nem tudjuk hogy ki, de mivel jelmezben volt sétálhatott a lezárt utcán.

Óvodások, meg kisgyerek focicsapat. Itt kezdett uncsivá válni a dolog.

A 10%-os lengyel lakosság mellett a Fülöp-szigetekről vannak még sokan. Elég "p"-s az akcentusuk. Vicces.

Ez meg Kata egyeteme. Mondtam, hogy jövőre ők is felvonulhatnak pár kémcsővel a kezükben.

Valamiért sok a dudás, pedig nem is skótok. Aztán, hogy megférnek-e egy csárdában, azt én má' nem tudom. He-he-he.

És a végén a go-kartosok, majd szépen otthagytuk a menetet.

Az ír valóság...

Szent Patrik naphoz elöljáróban. Valami ilyesmi itt a helyi valóság. Az írek nyugati színvonalon élnek, de keleti kultúrával. Nemzeti sport a szemetelés, köpködés és az igénytelenség. Az még csak egy dolog, hogy a tréningnadrág a népviselet fontos eleme, de ebben általában könyékig melegítik a kezeiket is (és nem a zsebükben). A lakásban nem veszik le a cipőt, ami - lévén padlószőnyegezve van a legtöbb - csak tovább rontja az amúgy is koszos ingatlanok állapotát. A kép is magáért beszél...legalább szokja a hangulatot szegény.

A bicikli

Egy emberi erővel hajtott kétkerekű jármű. 19. századi kifejlesztése után fokozatosan nyerte el a mai fomáját. Egykerekű típusát monociklinek, háromkerekű változatát pedig triciklinek hívják. Ez még annyira nem meglepő, de mi is vettünk egyet, ez igen. Ráadásul egyelőre csak egyet, mert 100 € körül, de inkább felett van az ára mi meg nem szórjuk a pénzt a Dunába bele...Shannonba bele.

Azt az egyet Katának vettük és ha nekem is kell majd munkába járni, vagy bármerre menekülni, akkor nekem is lehet majd igazi, saját biciklim. Olyan ez mint 13 évesnek lenni, mert 14 évesen kaptam meg az első biciklimet és nagyon vártam már azt is. Valójában az utolsót is akkor kaptam és azóta használom ugyanazt és igazából már 14,5 éves voltam, mire Mamival megvettük. Az kék, remélem az új is kék lesz! :)

Szóval egy hétig keresgéltem a bicikliboltokat, míg végre kiderült, hogy összesen két helyen lehet kapni használt kerékpárt. Az egyik boltban nem volt épp egy darab sem, a másikban volt. Utóbbiban vettünk is egyet az első hétvégén. Meg egy U-lakatot is vettünk. Biztos, ami biztos. 

Itt a házban zárt parkolóházban tudunk parkolni szóval az kevésbé bajos, meg az egyetemen is van valami védettebb hely, így reméljük még egy jó ideig meglesz. Addig meg naponta 3,8 €-nyi buszjegyet spórol meg nekünk.

Ha már megvolt én is elmentem meghajtani egy kicsit egyik hétvégén. 

Igazából jól megy. Meg rendbe is rakták elvileg, bár 1-2 dolog miatt azért túlzás lenne azt mondani, hogy "egyben van". Kicsit kotyog a kormánya és az eredeti (szerintem kb. 10 éves) Raleigh külsők vannak rajta. Mondjuk ugye a Raleigh nem szar márka, meg Shimano váltói vannak, szóval reméljük nem lesz sok gond vele.

Ja, azt még érdemes tudni, hogy nem vagyunk mi ilyen Power-Gyerekek, hogy MTB-t vegyünk a városba, de itt valahogy ez a menő. Tehát 100 bicikliből 1 nem MTB, így mivel nem akartunk nagyon kilógni a sorból, MTB lett Katának is. Hátha így lassabban lopják el, mint egy feltűnő városi bringát.

A hegy amúgy király volt, még pálmafa is nő rajta. Itt azért egy kicsit magasabb státuszú lakosság fészkelhet. Sok az Audi, meg a BMW, viszont a hegy tetőn a pálmafák helyett inkább fenyőfák nőnek. Ennek mondjuk nagyon örültem, mert a kedvenc fáim.

Aztán hazafele meg nagyon eláztam. Ilyen ez a biciklis élet. A gondok viszont tegnap meg ma tetőztek. Remélem ennél már nem lesz rosszabb! :)

Tegnap Kata defektet kapott. Nem baj, volt már itthon pót-belső, meg vettem egy franciakulcs készletet is, ami tök jónak tűnik. Nagy mellénnyel mentem Kata elé a Dublin road-on, hogy majd seperc alatt megszereljük. Na csak annyit róla, hogy a franciakulcs készletben a következő méreteket találtam. 11,12,13,14,17,18. Aki szerelt már biciklit, az tudja ez mit jelent.

Ma elmentem vettem egy másik készletet. Kicsit mérges is voltam, így most nem minőségit vettem, hanem 1,5  €-ért 4 db-ot. Mondanom sem kell, hogy még mielőtt kicsavarta a csavart elhajlott? El.

Szerencsére egy gumijavító készletet is vettem. Gondoltam a hosszú téli éjszakákon ne unatkozzak majd. Foltozok majd lyukakat. Azt kinyitva találtam benne egy 15-ös ilyen kulcs szerű valamit, amivel már sikerrel jártam.

Felhoztam a kereket és elővettem a pótot is. 24"-os. Nézem....nézem. Ez olyan kicsinek tűnik. Ja, mert a kerék 26"-os. Mindegy. Megragasztottam a régit és most itt pihen a kanapé mellett. Majd meghirdetem vaterán a másikat! :)))