Vacsi (június 25)

Tegnap Francesco és Leejune, az olasz-kínai pár hívott át minket vacsorára. Pizza volt. Hm...képzelhetitek. Nekünk még van mint gyakorolni a pizzasütésben :)

Killaloe, június 8.

Vasárnap pedig úgy döntöttünk, hogy biciklizünk egy kicsit. Így, hogy már nekem is van bringám, talán több területet is betudunk járni. Ez itt Kata régebbi biciklije, amire vettünk kicsi-kosarat az elejére, hogy legyen mibe tenni az esőkabátját.

Ez meg az enyém itt lent. Igazából nem egy jó darab, de legalább olcsó volt, van rajta sárhányó és csak kicsit kattog tekerés közben. Ez így azt hiszem bőven elég is. Mind két bicikli rozsdásodik azért rendesen, de ez az országra elég jellemző sajnos. Próbáljuk kezelgetni néha, de egy-egy jó mosás is rájuk férne néha, amit még nem sikerült megoldani teljesen :) 

Egy sétautat követtünk, ami gyalogosokra volt optimalizálva, így volt, hogy kerítéseken kellett átemelni a biciklit, meg füves gátakon andalogtunk. Odafele így nem is sikerült túl gyorsnak lennünk. Ilyen útjelzők voltak, meg ilyen rúdra festett nyilak még.

Volt, ahol csatornák mellett vezetett az út és keskenyebb is volt.

A távolban O'Brien's Bridge, ami egy település neve, de van hídja is, ami nem kilenc, hanem sok-lyukú.

Egy nagyobbacska falu Killaloe. Ide értünk be és ott állt ez a Rolls-Royce. Éppen vége volt a vasárnap esti termelői piacnak, ahol nagyon sok finomságot árultak. Mi megettük az itthonról vitt hamuban sült pogácsát és sétáltunk egyet.

Éppen egy mellrák elleni séta-, és futóverseny volt a faluban, aminek a befutójára még odaértünk. Ingyen adtak fagyit a futóknak és mindenki rózsaszínben volt és habár Kata színben eltalálta a dolgot, mi inkább kihagytuk a dolgot. Amúgy innen északra van egy nagy tó, ami körül sok kiépített, vagy legalább jelzett bringa út van, szóval ha lesz időnk és energiánk feljövünk még ide és megnézzük mi van még tovább. Aznapra csak ennyit terveztünk.

Körbenéztünk még a városban és mivel az időjárás már egészen tavaszias volt, szóval csak kicsit esett és 15 fok volt, vettünk fagyit is és leültünk megenni, majd hazaindultunk. Hazafele a főúton bicikliztünk, így kicsit több mint 1 óra alatt hazaértünk. Útközben néha volt egy kis zápor, de nem volt nagy eső, így megúsztuk bőrigázás nélkül.

Ballyhoura

A tuami kalandozás után másnap sem volt megállás. Felhívott minket Teri és Ronan, hogy nincs-e kedvünk velük menni egy kis túrázásra. Sajnos csak egy 2 órás sétára volt kedv és idő, de azért nagyon élveztük...legalábbis nekem nagyon tetszett.

40 km-re Limericktől, Limerick megye és Cork megye határán van ez a kis hegy csoportosulás, 3 vagy 4 csúcsból áll, a legmagasabb pontja a Seefin, ami 528 méter....nem magas, de legalább valami.

Itt mentünk felfele, kicsit borult volt, de esni nem esett. Felfele láttunk áfonya leveleket, így meg tudtam mutatni, a hitetlenkedő íreknek, hogy van igazi áfonya! Sőt, volt rajta gyümölcs is, szóval ha megérik majd, akkor visszamegyünk és leszedjük.

Ez itt a csúcskönyv, amit aláírtunk. Ő pedig Jacinta, Ronan, Kata és egy ismeretlen bácsi. Volt egy időszak, amikor ilyen spanyol neveket adtak az írek a gyerekeknek, mint Jacinta. Persze kiejteni angolosan ejtik, szóval van egy kis kavar.

Ez a ház ott a távolban pedig egy kibérelhető birtok, a Castle Oliver. Egy hétre 25.000 Euro és ezt onnan tudni, mert épp egy héttel előttünk járt ott nászúton Kaney West rapper és a felesége Kim Kardashian, aki nem tudom miért híres, az olaszországi esküvő után. Engem ez annyira nem érdekelt, de mivel az egész ír sajtó ettől harsogott már két hete, azért vicces volt. Azért is jöttek ide, mert ezen a hegyen található Európa egyik legjobb Montain Bike pályája. Nagyon nagy pálya és nagyon jól kiépített az egész.

A ház közelről és a pálya:

   

Azt persze elfelejtettem mondani, hogy Congban, az az Ashford kastély is híres esküvők helyszíne volt, de arra már nem emlékszem kié, mert rossz a névmemóriám. 

Aztán lementünk és hazajöttünk :)

Videó, hogy mindenki tudja ki ez az ürge:

Tuam Metropolis

A múlt hétvége sűrű volt. Pénteken elmentünk Tuamba, ami Galway városától nem messze található. 8000 fős város, de a területe nagy, mert eléggé szét vannak húzódva a házak, mint egy tanyavilágban. Lefele Teri vitt minket egy kis piros Fiestával és hozzájuk mentünk aludni.

Ez a házikó, meg az autók. A pirossal mentünk, a szürkével jöttünk.

Este értünk oda, de azért kimentünk még sétálni egyet a birtokra. Nagy házuk van, mellette nagy birtokkal, amin régebben gombát termesztettek és litván meg lengyel munkások szedegették a csiperkét, mostanában pedig inkább pelletet gyártanak, ami ugye itt Írországban, ahol az erdők elég ritkák furcsa szórakozás, de Teri anyukája mégis ezt találta ki, mint foglalkozás magának. Apukája is tesz-vesz a ház körül. Tanár volt, de korai nyugdíjba ment, mert nem bírta a gyerekeket.

Ez itt lent a Hurling ütő. Szerintem veszélyes sport. Ilyen fokosokkal csapkodnak egy teniszlabda nagyságú bogyót, de meg lehet fogni kézzel is, vagy dobni, így simán elképzelhető, hogy egyszerre akarja valaki megfogni, meg mondjuk elütni jó messzire. Ők azt állítják egyáltalán nem veszélyes.... na ja.

Amúgy azért volt nálunk ennyi bot, mert a tehenek támadnak :)   Így néha megsuhintottuk a botokat és akkor nem jöttek többet felénk. Sok nyúl is volt. Ők sem eszik meg a nyulat, ahogy az angolok sem, szóval mondtam, hogy legközelebb elkaphatnánk egyet vacsira  :)

Pont az ő földjüket gondolták alkalmasnak arra, hogy régen a sötét középkorban, ide szórják ki a nem megkeresztelt gyerekeket, mert ugye rendes temetőbe nem lehetett őket eltemetni. Erre emelték ezt a keresztet a telek sarkába.

Ez a szobánk kilátása volt. A házat a legidősebb lány tervezte, aki építész. Mondjuk várhatott volna vele pár évet, mert így elég össze-vissza lett, de mindegy.

Ez itt Cong nevű városka, ahol egy kastély is volt, ahol az a bácsi akart kérni tőlünk fejenként 5 Eurót. Később a hátsóbejáratnál ingyen mentünk be....de erről később.

Ide indultunk szombaton. A Locha Na Fooey tó és környéke.

Azt mondták kell a gumicsizma. Először valami vidéki szokásnak hittük, de végül kiderült, hogy mégis csak jól jön.

Itt már szökünk visszafele a Congi Ashford kastélyba, a hátsó úton.

Ez meg már újra Tuam, csak egy másik ház. A kerti sütögetésből annyi volt az igazság, hogy a házigazda Ronan anyukája mindent megsütött, mi meg megettük.

A buli apropója, hogy Ronan húgának születésnapja volt. Mi persze nem ismertük őt, de ez senkit nem izgatott, rajtunk kívül még 5 másik embert is meghívtak Limerickből, de végül ők nem tudtak eljönni, mert ellopták az autójukat, elvitték a város másik végébe, ott fel-le száguldoztak vele, amíg le nem robbant és akkor otthagyták az út szélén. Itt ezért lopnak autót. Utána meg feltöltik az internetre a videót és jót nevetnek rajta.....

Ez meg zselé. Elvileg vodkával volt összekeverve, valójában a vodka kimaradt belőle, szóval zselé volt.

Ronan másik testvére Eoin pedig autóversenyez. Nem profi, de a tanári állása mellett ezzel engedi ki a gőzt a hétvégéken. Ez a Civic az övé, a lenti Ford pedig csak úgy hobbiból készül, igazi versenyre azzal nem megy.

Olyan fél 11 fele már nagyjából besötétedett és 11-kor be is mentünk a városközpontba, megnéztünk egy kocsmát, majd átmentünk az egyetlen discoba, ahol körbenéztünk, majd hazataxiztunk és 4 óra magasságában le is dőltünk aludni....ekkor már világos is volt.

Másnap még sétáltunk egyet a környéken, felmentünk egy dombra és hazajöttünk.