A május vége sem telt kirándulás nélkül. Vagy inkább séta nélkül... Nem terveztünk annyira hosszú menetelést és nem is volt baj. Egy 14 km-es utat próbáltunk megtalálni és egy 1 km-es eltévedést követően rá is akadtunk a helyes irányra.
Ez a hely amúgy elég szép. Írország más vidékeivel ellentétben itt vannak fák. Kicsit alpesi hangulata is volt, ahogy a zöld lankákon sétáltunk és legelésző bocikat láttunk, majd mögöttük sűrű fenyvest.
Ez itt egy napelem, ami a villanypásztort üzemelteti. Jó, mi?
Később méginkább egy igazi erdőben érezhettük magunkat. A nap is sütött kicsit.
Örömünk addig tartott, míg a térképen sűrű fenyvesként jelzett út helyén csak kidöntött fákat láttunk. Ameddig a szem ellát tarvágás. Nem teljesen értem miért írtják az erdőt itt ennyire. Kevesebb mint 4% az erdővel borított terület, ráadásul ennek nagyrésze fenyő, ami tüzelőnek nem jó (arra ott a tőzeg), tehát maximum bútornak jó. Fene sem érti.
Aztán már csak a patak volt hátra. Lábat áztattunk, majd az alsóbb szakaszon jött az ötlet a fürdésre is. Innen visszamentünk az autóhoz és haza. Nem éreztük magunkat túl fáradtnak és itthon derült csak ki, hogy összesen nem volt 12 km-nél több az egész út. Nem tudom honnan jött az a 14.
Este a többiek ötletére megnéztük az Eurovizió döntőjét, ami közben Katával friss hamburgert sütöttünk és jól tele ettük magunkat :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése